4. Fejezet

NÉGY

Fordította: Tony

LANA

Egy hét telt el.

Tracker minden nap itt van a klubházban, Cloverrel és velem tölti az idejét. Nyilvánvalóan nincs más dolga. És hihetetlenül nehéz neki ellenállni. Könnyű vele beszélgetni, gyakorlatias és talpraesett, vicces. Szexi. Nagyszerűen bánik Cloverrel. Hallottam, amikor énekelt neki, és azt hittem, a petefészkeim menten felrobbannak. Teljesen új megvilágításban látom. Eddig azt hittem, hogy valamiféle játékos, aki csak játszadozik, és nem tud elköteleződni egy nő mellett sem. És egy részem még mindig ezt hiszi. De ugyanakkor nem tagadhatom, hogy milyen kedves és gondoskodó. És olyan figyelmes, csüng a szavaimon. Fontosnak érzem magam mellette. Soha nem töltöttem ennyi időt vele kettesben ezelőtt. Általában csoportosan szoktunk együtt lenni, vagy Annával. Vagy Allie-vel. Az MC-beli testvéreitől is különbözik.

Csendesebb.

Nyugodtabb.

Megközelíthetőbb.

Tényleg eléggé megnehezíti a dolgot. Nem tudok elég sokszor nemet mondani, mielőtt beadom a derekam.

Olyan rossz lenne adni neki egy esélyt?

Neki ez csak kaland? Vagy komolyan kíváncsi rá, hogy működne-e a kapcsolatunk? Túl nagynak tűnik a kockázat. Ha beadom a derekam, el fog pusztítani.

A klubház nappalijába lépek, és látom, hogy Clover a földön alszik. Halkan felnevetek, olyan cuki, aztán felemelem, és a kanapéra fektetem. Szeretem, hogy ilyen kényelmesen érzi magát a klubházban, és most már látom, hogy Faye miért akarta, hogy itt legyen. Tényleg biztonságban van a klubtagok között. Előveszem a laptopom, azt tervezve, hogy dolgozom egy kicsit, amikor Allie sétál be a szobába Jess-szel, Trace old ladyjével. Jess egész kedves, de elég zárkózott. Rájöttem, hogy azért, mert nem tartozom “közéjük”. Allie… hát, nem is tudom, micsoda. Itt lakik, de hogy úgy mondjam, nem áll a tápláléklánc csúcsán. Az old ladyk jönnek-mennek, teszik a dolgukat, a klubkurvákatmeg behozzák a klubtagok, amikor úgy tartja kedvük. Allie valahol a kettő között van. Nem old lady, de itt lakhat, és a klub része. Nem igazán értem a szabályokat, de azt tudom, hogy nem kedvel engem.

Soha nem kedvelt, és nem is fog soha. Honnan tudom? Folyamatosan a fogát csikorgatja, ha a közelben vagyok, és a tekintetével szinte felnyársal. Ó, és ott vannak a csípős megjegyzések. De már nem érdekel.

– Hol van Tracker? – kérdezi anélkül, hogy lehalkítaná a hangját.

Cloverre pillantok, aztán vissza Allie-re. Jóval halkabban válaszolok, mint ahogy ő beszélt. – Nem tudom. És beszélj halkabban, mert fel fogod ébreszteni Clovert.

Csúnyán felnevet. – Ki a francnak képzeled magad, hogy megmondd nekem, mit csináljak? Én itt élek. Te csak egy szerződtetett alkalmazott vagy.

– Allie – mondja Jess csendesen, de hallom a figyelmeztetést a hangjában.

– Mi van? – kérdezi Allie. – Nem is tartozik közénk. Csak egy kibaszott kolonc.

– Allie.

Mindannyian felugrunk Tracker hangjára. Nem hangzik boldognak. Dühösnek hangzik. Allie megfordul, hogy a dühösen villogó szemébe nézzen.

– Faye biztos nem örülne, ha hallaná, hogyan viselkedsz a gyereke körül.

Allie megköszörüli a torkát. – Téged kerestelek.

– Menj, és várj a szobámban – mondja Tracker, aztán rám néz. Nem kerüli el a figyelmemet, hogy a tekintete lágyabb, de akkor is szíven üt a tény, hogy a szobájába küldte Allie-t. Pontosan ettől tartottam – hogy kettőjük között soha nem lesz vége. Jess elhagyja a szobát, Tracker pedig közelebb lép hozzám.

– Ne nézz így rám. Csak tisztázni akarom vele ezt a szarságot. Légy itt, amikor visszajövök, és beszélhetünk. Azt mondod, nem akarsz engem, de azok a fájdalmas barna szemek mindent elmondanak, amit tudni akarok.

Ennyire átlátszó vagyok? Nyilvánvalóan.

Gyengéd puszit nyom a homlokomra, aztán kimegy a szobából.

Szerencsére Faye korán hazaér, én pedig eltűnök, amíg Tracker és Allie teszik, amit tesznek.

*   *   *

Beléhatolt, a fejtámlának nyomva a nőt…

Hátradőlök a széken, nézem a szavakat a monitoron, és felsóhajtok. Inspiráció kell. Friss, új szexjelenetet akarok, de most az egyszer teljesen üres a fejem, és a karaktereim sem akarnak együttműködni. A kopogás a bejárati ajtón talpra állít. Délelőtt 10 óra van, szóval ez valószínűleg a csomagszállító srác. Bár nem vagyunk tegező viszonyban, de jó ismerősök vagyunk. Az online vásárlási mániámnak köszönhetően szinte minden nap jön. Szerintem még pizsamán kívül másban nem látott, és ma sem fogok neki csalódást okozni. Mosolyogva nyitom ki az ajtót, a megszokott látványra számítva.

– Jó reggelt… - mondom meglepetten, nem a szállítónak, hanem Trackernek. – Mit csinálsz itt?

Vigyorog, és lassan végignéz rajtam. – Csini pizsi.

Lenézek, és megrázkódok. Minden nap közül, pont akkor kellett látnia, amikor a fekete trikóm van rajtam. Az elején “FIÚK HELYETT SÜLT KRUMPLI” felirat virít, és elszórva sült krumpli minta. A hozzáillő nadrágon is ugyanilyen minta van.

Olyan szexi vagyok.

– K… köszi – motyogom a trikóm szegélyével babrálva.

– Behívsz? – kérdezi, és tesz egy lépést előre.

– Azt hiszem – mondom, és hátralépek, így a hatalmas alakjával be tud lépni. – Akarsz valamit?

Becsukja az ajtót, és figyel. Ma Harley-s pólót, világos farmert és motoros csizmát visel. – Egész biztos vagyok benne, hogy tegnap mondtam neked, hogy várj meg. Visszamentem a társalgóba, te meg nem voltál sehol.

Vállat vonok. – Faye hazajött, és ideje volt eljönnöm.

A nappaliba sétálok, ő pedig követ. Leül a kanapéra, és az ölébe húz. Mereven ülök, és a szobát kémlelem, miközben ő a vállamat masszírozza az egyik kezével, a másikat pedig szorosan a derekam köré fonja.

– Nyugi, Lana – mormogja. – Azt akarom, hogy jól érezd magad velem. Bízhatsz bennem, tudod?

Lassan megnyugszom, és elernyedek az ölében, hátamat a mellkasának döntöm.

– Jó kislány – búgja. – Szóval ezt akartam mondani tegnap. Allie-t kitettem, és megmondtam neki, hogy vége. Egy: soha nem beszélhet így veled; kettő: Clover is ott volt, és Faye kurvára megette volna Allie-t reggelire, ha hallja. Beszéltünk, aztán elment. Ennyi, rendben? Nem akarom, hogy Allie szarakodjon veled, és próbálom kezelni a dolgot.

Nem tudom, mit mondjak. Szó szerint soha nem mondtam Trackernek, hogy vele akarok lenni, de nyilván ez nem zavarja őt. Most mi történik? Így akar udvarolni? Lassan pislogok, próbálom feldolgozni a dolgokat.

– Mi jár a fejedben? – kérdezi kicsit szórakozottan.

– Nem értem, mi folyik itt – bököm ki. – Nem lehetünk többek barátoknál, Tracker.

Megfordít, így most szemben vagyok vele.

Fogalmam sincs, miért néz ki ez a pasi úgy, mint aki jól szórakozik. – Te most barátzónába tettél engem?

Nagyot sóhajtok. Éppen ez a probléma. Neki ez csak játék, de nekem, a szívem van a tűzvonalban. – Miért kell olyan bonyolultnak lenned?

Úgy kuncog, hogy rázkódik a teste. Belekapaszkodok, hogy ne essek le az öléből.

– Én vagyok bonyolult? Te akarsz engem; én akarlak téged. Ez egyszerű. Az eredmény, lehetsz te az én ágyamban, vagy én a tiédben. Te vagy az, aki harcolsz ezzel, nem én. Én több mint kész vagyok elfogadni a tényt, hogy az első pillanattól kezdve vonzódunk egymáshoz.

Ingerülten fújom ki a levegőt. – Te mindig olyan… olyan…?

– Olyan mi? – buzdít. – Szexi? Vonzó?

– Bosszantó – köpöm ki. – Mindig ilyen bosszantó vagy?

– Bosszantó, mert a szemedbe mondom a szarságaidat? – kérdezi szexi vigyorral. – A legtöbb nő olyan férfit akar, aki tudja, mire gondol a nő.

– Van már benne tapasztalatod – motyogom az orrom alatt.

– Annál jobban tudok neked örömet szerezni – válaszolja azonnal, és óvatosan az arcomra teszi a tenyerét. – Lana, te is érzed. Tudom, hogy nem csak kitalálom ezt kettőnk között. Mondd el, miért húzódsz el, mondd el, hogy rendbe tudjam hozni. Ez a szar kibaszottul megőrjít.

Olyan egyszerűnek hangzik, pedig nem az.

Bonyolult.

– Tracker – sóhajtom, a kezem felsiklik a nyakán. – Persze, hogy akarlak – ismerem be halkan, és elpirulok a beismeréstől. – De mi mást akarunk.

Kék szeme elsötétedik, a szemhéja leereszkedik. – Mondd meg, szerinted én mit akarok tőled.

Erre mindenképpen válaszolnom kell.

– Hmm – suttogom. – Szexet. Sok szexet.

És az nekem sincs ellenemre.

Egyáltalán.

Megnyalja az alsó ajkát, tekintete pedig a számra esik. – Igen, azt akarom. És még?

Megvonom a vállam. – Azt hiszem, ennyi.

– Értem – mondja lassan, és az enyémre emeli a tekintetét. – Hadd mondjak valamit, Lana. Tudom, hogy nem akarod felhozni nekem Allie-t, de el akarok magyarázni valamit. Vele gondolkodás nélkül beleugrottam a dologba, kétségbeesetten akartam valamit, amit nem tőle akartam, valamit, amit ő nem tudott megadni, mert ő nem te vagy. Vele könnyű volt, és a könnyű nem működött nekem. A kapcsolatunk a szexre és a kényelemre épült – durva, de ez a rohadt igazság. A jó dolgok nem jönnek könnyen; most már tudom. Tudok türelmes lenni, lassítani, mert tudom, hogy rád érdemes várni.

– Mit akarsz tőlem, Tracker? – kérdezem. Úgy érzem, mintha nem mondana semmi újat. Nem mondja el, mi számára a végjáték.

– Téged akarlak. Amíg csak lehet. – Komoly az arca, komolyabb, mint eddig bármikor.

– Tracker…

– És tudod, mi van még? – teszi hozzá, rám villantva egy féloldalas mosolyt. – Tudom, hogy végül be fogod adni a derekad. És amikor ez megtörténik, kibaszott tökéletes lesz. A farkam tud várni rád, Lana, mert a te neved van ráírva.

Az utolsó kijelentésére tátva marad a szám, amit ő természetesen ki is használ, és meglep egy csókkal. Az ajka puha, tökéletes. Finom. Mindent és bármit elfelejtve a nyaka köré fonom a karjaimat és visszacsókolom. Olyan rohadt régóta vágytam már erre a csókra, és végre megkaptam…

Úgy érzem magam, mint Karácsony reggel.

A kezei végigsiklanak a hátamon, és megállapodnak a csípőmön, erősen, sürgetően megszorítja. Felbátorodva a nyelvem felfedezőútra indul. Tracker a számba nyög, harapdálja és csipkedi az alsó ajkamat, mielőtt elhúzódik. Tiltakozva felnyögök, és közelebb húzom a fejét magamhoz, de a szája így is eltávolodik az enyémtől.

– Lana – mormolja, és megcsókolja a homlokom. A mellkasára hajtom a fejem.

– Miért álltál meg? – tiltakozom.

Lágyan felnevet. – Mert azt mondtad, csak barátok lehetünk, emlékszel? A barátok nem csókolóznak így.

Legszívesebben felpofoznám.

Felemelem a fejem, és ráhunyorgok. – Akkora seggfej vagy.

– Hé, te dugtad le a nyelvedet a torkomon, nem én. Én olyan barátságosan csináltam, amennyire csak lehetett – viccel.

Határozottan seggfej.

Fészkelődök az ölében, próbálok felkelni, miközben ő próbál a helyemen tartani.

– Fészkelődj csak – mondja. – Olyan jó érzés.

Azonnal megállok.

Érzem a keménységét a farmeren keresztül, de eddig figyelmen kívül hagytam, mintha ott sem lenne. De most, ahogy mindketten lepillantunk kettőnk közé, olyan problémává válik, amiről nem akarunk beszélni.

És tényleg hatalmas.

Eddig két férfi volt az életemben, de egyik sem volt ekkora.

– Szép nagy fegyvert hurcolsz magaddal – kiáltok fel, és azonnal elszégyellem magam, ahogy elhagyja a számat.

Igen, ezt mondtam.

Miért kell ilyen idiótának lennem, ez annyira cikis? Maradnom kéne az írásnál, és soha többé nem használni a számat.

Legalábbis beszédre nem. A szám még mindig tud… mást csinálni.

Tracker csak felnevet. – Az egész a tiéd, Lana.

Ha ez igaz lenne, én lennék a legboldogabb nő a világon.

*   *   *

A végén Tracker marad még a következő néhány órában,és csak lógunk, és nézzük a tévét.

– Olyan vagy, mint ő – mondja, a tévéképernyő felé biccentve. A Smallville ismétlését nézzük, ő pedig a gyönyörű nőre mutat, aki Lana Langet alakítja. – És ugyanaz a nevetek is.

Tágra nyílik a szemem. – Tényleg.

– Komolyan – mondja. – Kicsi, sötét haj, porcelán bőr és gyönyörű arc.

Én még mindig nem így látom, de a bókja jólesik. – Hát, te nem úgy nézel ki, mint Clark Kent – mondom, és megállok. – Inkább, mint Thor.

Kuncog, és motyog valamit a pörölyről.

Amikor hátradőlve a kanapén véletlenül körém fonja a karját, úgy teszek, mintha nem venném észre. Amikor kimegy a konyhába, hogy harapnivalót csináljon nekünk, jól szórakozom. Úgy tűnik, mindenhol otthon érzi magát, mindig nyugodt és magabiztos.

Bárcsak én is ilyen lennék.

A karjába vagyok bújva, amikor megcsörren a telefonja.

– Szia – mondja, aztán folytatja. – Igen, oké. Adj tíz percet. Igen. Szia.

Lehajtja a fejét, és úgy mondja: - Mennem kell.

Megcsókolja a homlokomat, aztán a bejárati ajtóhoz megy, és szól, hogy zárjam be.

Elgondolkodva ülök.

Végül mégis lehetséges kapcsolat Tracker és köztem?