18. Fejezet

 

 

TIZENNYOLC

 

Fordította: Red Ruby

 

LANA

 

Nem hiszem el, hogy apámnak volt mersze visszajönni a klubházba. Meghallom, ahogy Sinhez beszél.

– Jim egyik emberének sem engedte volna meg, hogy egy ujjal is hozzám érjen – hallom meg, ahogy mondja.

– Jim nincs itt – válaszolja Sin szárazon. – De én igen. Abból, amit Tracker mondott nekem, kiállt az old ladyjéért.

– Szóval ő küldte Rake-et, hogy kiverje a szart belőlem? – morogja.

Rake az, aki ezt tette?

– Lana nem akarta, hogy bajod essen. Higgy nekem. Tracker maga akart jönni, de betartotta a neki tett ígéretét, hogy egy ujjal sem nyúl hozzád.

– Szóval valaki mást küldött – mondja apám száraz hangon.

– Igen – mondja Sin, jókedvűnek hangzik. – Eléggé zseniális.

– Látni akarom őt – mondja halkan. – Évek óta nem láttam a lányomat, persze, hogy nem ismertem fel, amikor láttam őt.

– Beszélj Trackerrel – mondja Sin. – Az ő old ladyje, az ő szabályai, hogy hogyan kezeli ezt.

– Ő az én lányom…

– Ne nézz így – csattan fel Sin, aztán felsóhajt. – Mi a klub barátjaként tekintünk rád, Jim tisztelt téged, tudom. Beszélj Trackerrel, és onnan folytatjuk, rendben? Csak tudd, hogy a testvéreim mindig valaki, aki csak a klub egy barátja elé fognak kerülni. Te nem vagy a klubban. Szóval emlékezz erre, mielőtt próbálkozol, és felbosszantod Trackert valami baromsággal. Egy szavába kerül, és elvágunk minden köteléket.

Hallom őt elmenni, és csak akkor sétálok be a játszószobába, ahol Sin egyedül ül, kezében egy pohár whiskey-vel. Rám emeli pillantását, ahogy besétálok.

– Bocs minden drámáért – mondom a Wind Dragons elnökének. – Biztos utálsz.

Kuncog. – Édesem, nem lennél old lady, ha nem okoznál gondot. Mindannyian azt teszik.

Megengedek magamnak egy kis mosolyt. – De mégis. Azt hiszem, beszélni fogok vele, és rendezem ezt a katyvaszt.

Szemei rám villannak. – Miután beszéltél Trackerrel, ugye?

Bólintok. – Igen.

– Jó kislány – válaszolja. – Jót teszel neki. Általában nyughatatlan. Sosem láttam ilyen észszerűnek, összeszedettnek és érzelmileg stabilnak korábban, pedig évek óta ismerem.

– Elég dühös volt – mondom, egyik lábamról a másikra állva. – El kellett volna rejtenem a reakciómat, és utána elmondani neki mindent. Talán jobban ment volna.

Sin felnevet. – Lana, előbb kellett volna elmondanod neki. Mi a faszért nem tetted? Ha nem bánod, hogy megkérdezem – teszi hozzá gyorsan.

– Umm. Hajlamos vagyok csöndben szenvedni, és mindent magamban tartani. Az én problémáim az én gondjaim. Nem tudom. Mindig ilyen voltam – próbálom elmagyarázni.

– Meg kell nyílnod Trackernek, vagy meg fogod őrjíteni a pasit.

– Dolgozom rajta – mondom mosolyogva. – Indulok órára.

– Tracker azt mondta Blade-nek kell elvinnie – mondja Sin, kortyolva az italából. – Kint van.

– Tudom – mondom, és a szemem forgatva elfordulok.

– Ó, és Lana! – kiáltja. Megállok és megfordulok.

– Igen?

Megrándul. – Clover megígértette velem, hogy elmondom… Helló, Lana Maci.

Vigyorgok. – Hiányzik. Hogy tetszik neki a suli?

– Imádja – válaszolja ellágyuló szemmel. – Bár hiányzik neki, hogy olyan sok időt töltsön veled.

– Óra után jövök és meglátogatom – mondom. – Itt lesz, vagy a házatoknál?

Észrevettem, hogy már nem jön olyan sokat ide.

Sin önelégülten vigyorog. – A házunknál. Csak azért jött ide, mialatt te vigyáztál rá, mert Tracker ezt kérte.

Szemeim kitágulnak. – Nem viccelsz?

– Nem viccelek – válaszolja. – Gondolod, hogy Faye akarta, hogy a kölyke egész nap itt legyen?

Erre felnevetek. – Hogy őszinte legyek, nem hiszem, hogy bánja.

Erre nem mond semmit, szóval kimegyek.

*   *   *

Csukott szemmel táncolok a zenére, kezeim a fejem fölött, és rázom, amit anyámtól örököltem. A Rift zsúfolt ma este, de én örülök, hogy Anna és én úgy döntöttünk, eljövünk. Tracker és Arrow a bárnál vannak, egyszerre tartják rajtunk a szemüket, és intézik az üzleti ügyeiket, bármik legyenek is azok. Rake a VIP részen van, és Irish is itt van valahol a közelben.

– Imádom ezt a számot! – mondja nekem Anna, a csípőjét forgatva. Káprázatosan néz ki fekete farmerben, egy fehér csipke felsőben és göndörített hajjal. Én szintén farmerben, csak az enyém koptatott, és egy fekete felsővel párosítottam, ami valamennyit mutat a hasamból. A hajam le van engedve és teljesen egyenes, keretezve az arcomat. Anna éljenez, amikor látja, hogy Faye sétál oda hozzánk.

– Ki vigyáz Cloverre? – kérdezi Faye-t.

– Dex – válaszolja Faye. – Megérdemlek egy kimenős estét.

Éljenzünk.

Faye táncol velünk, és észreveszem, hogy mindenki nagy ívben kerül minket, férfiak és nők. Azt is észreveszem, hogy Tracker és Arrow rajta tartják a szemüket Faye-en is, ahogy Annán és rajtam is. Faye és Anna szendvicsbe fognak, egyikük előttem, másik mögöttem. Nagyon jól érezzük magunkat, amikor Tracker közbeszól, az oldalához húzva engem.

– Adj egy csókot – követeli.

Lábujjhegyre állok, és megcsókolom az ajkait, míg kezei megtalálják a fenekemet. Egy birtokló szorítással azt mondja – Maradj Annával és Faye-jel. Kint leszek hátul egy kicsit, rendben? Arrow a bárnál van, szemmel tart.

Bólintok és egy csókot nyom a homlokomra, mielőtt eltűnik. Újra csatlakozva a lányokhoz megint elkezdtünk mozogni. Néhány számmal később a bárhoz tartunk italokért. Anna csatlakozik Arrow-hoz, és ő gyorsan köré fonja a karjait, és a fülébe suttog. Rake előkóvályog, mosolyog, amikor meglát minket.

– Szóval itt rejtegetik a csinos hölgyeket ma éjjel.

Anna a szemét forgatja bátyja stílusára.

– Máris túl vagy minden nőn itt, Rake? – piszkálja Faye.

Rake közelebb húzza magához. – Nem minden nőn.

Arrow kuncog. – Sin talán épp most úton van, hogy megöljön.

Rake vigyorog, és a táncparkettet pásztázza, talán a következő áldozatát keresi. Amikor meglát valakit, aki felkelti az érdeklődését, elveszítjük a tömegben. Magam körül körbepillantva mozdulatlanná válok, amikor meglátok egy ismerős arcot. – Az nem… ?

Ezen a ponton megbököm Annát.

– Francba – mondja halkan, amikor észreveszi. Talon a táncparketten van. Mint a Wild Men MC elnöke, ő totál nagymenő. Ezen kívül Rake és Anna féltestvére. Az apjuk volt a Wild Men utolsó elnöke. Az, akit Arrow megölt. Talon jó embernek tűnik, és barátok Annával. Arrow ennek nem örül túlzottan, de megbirkózik vele, hogy Annát boldoggá tegye. Látom, ahogy karjai szinte automatikusan megfeszülnek Anna körül. Még abban sem vagyok biztos, hogy egyáltalán észrevette. Talon felénk veszi az útját. Észreveszem, hogy nem viseli a mellényét, csak bőrt és egy fekete pólót. Jó külsejű, kócos fehér-szőke hajjal, zöld szemekkel és szálkás testtel. Ezen kívül tetoválásokkal van borítva, amik jól néznek ki rajta.

– Anna – mondja melegen, aztán biccent Arrow-nak.

– Szia, Talon – mondja Anna rámosolyogva. – Hogy vagy?

– Jól, jól – válaszolja, aztán lemosolyog rám. – Lana.

– Szia, Talon – mosolygok.

– Senki sem mondta nekem, hogy ilyen dögös – mondja Faye felvonva az egyik szemöldökét. – Faye vagyok. Nem hiszem, hogy találkoztunk.

Talon mosolyog. –  A Wind Dragons királynője.

Faye nevet. – Életnagyságban.

– Mi hozott ide? – kérdezi Arrow reszelős hangján. – Tudtad, hogy itt leszünk.

– Beszélni akartam veled – mondja Talon. – Négyszemközt.

Arrow bólint. – Maradjatok együtt – mondja Annának, aztán megcsókolja, mielőtt elsétál arra számítva, hogy Talon követi.

Anna és én egymásra nézünk, majd vállat vonunk. Ki tudja mi volt ez.

– Tequila? – kérdezi Faye.

– Miért ne? – válaszolom, Annával egy időben, aki azt mondja: – Basszus, igen.

Rendelünk egy kört, aztán egy másikat. Igen, ez kezdett egy kissé zűrössé válni.

Irish ránk kacsintva csatlakozik hozzánk a bárnál. Nyilvánvalóan ő az új bébiszitterünk.

Újra a táncparketten szemem tágra nyílik, ahogy egy újabb ismerős arcot látok. – Az Bailey?

Anna odakapja a fejét, Rake régi középiskolai szerelmére bámul.

– Szent szar, ez ő – mondja, döbbenten mosolyogva.

Mindketten szerettük Bailey-t, de évek óta nem láttuk őt. Odasietünk hozzá, Faye Irish-sel marad. Anna köszön először, Bailey arckifejezése egyszerre sokkos és boldog.

– Anna Ward? Ó, istenem! – ragyogja, aztán rám néz. – Lana Brown, tudnom kellett volna, hogy ti ketten még barátok lesztek. Nem akartok kimenni, hogy ne kelljen túlkiabálnunk a zenét?

Anna bólint, és kisétálunk. A kidobó gyanakodva néz ránk, míg Anna azt nem mondja: – Nem hagyjuk el ezt a helyet.

Mindannyian egyszerre kezdünk beszélni.

– Hogy vagy? – kérdezem. Évek teltek el, mióta láttuk őt.

– Jól – válaszolja. – Épp kikerültem egy kapcsolatból, térek vissza a randizáshoz.

– Hogy megy? – kérdezi Anna szemtelen vigyorral.

Bailey elfintorodik. – Úgy érzem, karúszó nélkül dobtak vissza a randimedencébe.

Ezen mindannyian nevetünk.

– Lehetek a karúszód – viccel Anna.

– Nem vagy szingli – emlékeztetem.

– Ó – mondja. – Ez egy szabály? Szinglinek kell lennem, hogy a megfelelő irányba tereljem?

Kuncogok. – Nem, de tudnod kell, miről beszélsz.

Anna ráncolja a homlokát, míg Bailey és én nevetünk.

– Megszereztem Arrow-t, nem? – mondja Anna védekezően, csípőre tett kézzel. – És hidd el, nem volt egyszerű.

Bailey a részletekről kérdez, és Anna megosztja az alapokat.

Körülbelül tíz perc múlva Tracker kiviharzik a klubból, majd megtorpan, amikor meglátja, hogy ott állunk.

– Krisztusom, Lana. Egész biztos, hogy mondtam, hogy maradj ott, ahol voltál – morogja, Annára néz, majd Bailey-re. – Te ki vagy?

A szemem forgatom a gorombaságára. – Tracker, ő Bailey, egy régi barátunk. Bailey, ő Tracker.

Tracker mosolyog, természetes sármja előbukkan. – Örvendek a találkozásnak.

– Én is – válaszolja Bailey, tágra nyílt szemekkel pillantva rám.

Igen, tudom. Jól csináltam.

Szemem sarka összeráncolódik, ahogy visszafordulok Trackerhöz – Kijöttünk ide, hogy dumáljunk.

– Ezt látom – mormolja. – Nem akartok bemenni a VIP szobába? Az sokkal csendesebb és biztonságosabb, mint itt kint állni, ahol bármelyik férfi, aki elhajt erre, láthat. Rake bent van, de hagyjátok csak figyelmen kívül.

Anna és én összenézünk. Bailey nyilvánvalóan nem ismeri Rake-et Rake-ként, ő Adamként ismeri. Nem hiszem, hogy fair lenne tőlünk bevonszolni őt abban az esetben, ha nem akarja látni az exbarátját, ami valószínűleg így van.

– Tudnál adni nekünk egy másodpercet? – kérdezem Trackert, kérlelő szemekkel.

Bólint, mond valamit a kidobónak, aztán befelé veszi az irányt.

– Egy motorossal randizol? – kérdezi tőlem Bailey, ahogy Tracker eltűnik.

– Igen – mondom lassan. – Ahogy Anna is.

Bailey Annához fordul. – Nem vicc? Mit gondol erről a bátyád?

Annára nézek, aki azt mondja – Elsőre nem tetszett neki, de most már elfogadja.

Bailey úgy néz ki, mintha tovább akarna kérdezni, de nem teszi. – Menjünk, csekkoljuk le azt a VIP szobát! – mondja izgatottan, elindulva befelé. Anna és én gyorsan követjük őt.

– Bailey, várj! – mondom. – Mielőtt bemegyünk a VIP szobába…

Egy férfi véletlenül nekem jön.

– Bocsánat – mondja, kezei lecsúsznak a derekamra.

Hátralépek. – Nem gond.

Ez egy baleset, végül is. Azonban amikor megfordulok, hogy kikerüljem, megállít, testével blokkolva az enyémet. – Mit szólsz egy tánchoz?

– Nem, köszi – mondom gyorsan, nem akarok elkezdeni küzdeni a fickóval. – A barátommal vagyok itt.

Mögém néz, aztán körbe. – Nem látok barátot.

Trackert a barátomnak hívni olyan… lekicsinylő érzés.

– Sajnálom, tényleg mennem kell – mondom még egyszer.

– Mit szólnál, ha mi…?

– A hölgy nemet mondott – hallom Arrow-t morogni a jobb oldalamról. – Most húzz el, mielőtt a pasija meglát téged, mert ő nem lesz olyan kedves, mint én vagyok.

A férfi egy pillantást vet Arrow mellényére, és eltakarodik.

– Köszi – mondom neki, körbenézve keresem Annát és Bailey-t, akik mindketten eltűntek a tömegben. – Hol van Anna?

– A VIP szoba előtt várnak rád. Mondtam, hogy megkereslek. Gyerünk Lana!

Odasétálok hozzájuk, mesélni készülök Bailey-nek Rake-ről, amikor a pasi maga kisétál, a farmerja cipzárját húzva fel, oldalán egy nővel.

Nos, basszus.

Legalább Anna figyelmeztette?

Bailey arckifejezése alapján nem, Anna még nem mondta el neki.

– Adam? – zihálja, végigmérve Rake megjelenését.

– Bailey? – suttogja Rake, szemei tágra nyílnak, és álla leesik.

Bailey az exbarátja mellett álló nőre néz. – Látom, néhány dolog nem változik.

A feszültség körülöttünk kicsúcsosodik, a levegő összesűrűsödik, annak kínossága, hogy nézzük őket, kézzel fogható.

– Be kellene mennünk…

Rake a szavamba vág. – Anna, te és Lana bementek. Bailey-nek és nekem beszélnünk kell.

Nem tudja levenni róla a szemét. Még mindig törődik vele?

– Velem mi van? – csattan fel a mellette álló nő. – Épp most volt a farkad a számban, és most ezzel a ribanccal akarsz beszélni?

Egyszerűen. Csúcs. Szuper.

Lenézek a földre, és azt kívánom, bárcsak teljesen elnyelne.

Olyan. Rohadt. Kínos.

Anna megragadja a karom. – Adjunk nekik egy kis magánéletet.

Gyorsan belépünk a szobába, és eltávolodunk tőlük, akik úgy néznek ki, mint akik egyszerre akarják megölni egymást és letépni egymás ruháját. Amikor meglátom Trackert, és mellette egy gyönyörű nőt, szemeim összeszűkülnek. Sötét haja van, gyilkos mosolya és olyan teste, amit még én se bánnék meztelenül látni. Ilyen típusú nők vetik rá magukat napi szinten? Tracker nevet valamin, amit a nő mond neki, de megfordul, hogy rám nézzen, és meglátja, hogy őt nézem. Mond még valamit a nőnek, aztán felém indul. Mit csinált volna, ha nem vagyok itt? Elment volna vele? Tudom, hogy nem csinált semmit, de miért érzem úgy, mintha akár mégis megtörtént volna?